NATO-bővítés az 1990-es években: Clinton és Jelcin „hideg békéje”
Az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező Jelcin 1994-ben Budapesten tiltakozott a NATO keleti bővítése ellen.
Az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező Jelcin 1994-ben Budapesten tiltakozott a NATO keleti bővítése ellen.
Budapesti Memorandum 1.: 1994-ben Budapesten, „az európai biztonsági csúcson” kapott Ukrajna orosz, amerikai és brit biztonsági vállalásokat azért cserébe, hogy feladja atomfegyvereit. Sorozatunkban a történelmi döntés hátterét járjuk be.
„Ne dobjátok gyöngyeitek az disznók elé” – a Szent Korona útja a hidegháborúból a NER-be vezet.
1989. december 14-én hunyt el az első szovjet Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. Egy szuverén ország szovjet megszállása elleni tiltakozása miatt száműzték, 1989-ben képviselő lett. Kongresszusi beszédeivel emlékezünk.
A szovjet állami terror áldozatait kutatták, mígnem az orosz állam áldozatává váltak: a Nobel-békedíjat ma délután átvevő Memorial története és jelentősége.
1956-ban behívta a szovjeteket. Így nézett később szembe saját bűneivel.
Hetven éve, nem sokkal a második világháború után a KGB moszkvai börtönében kivégezték a Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 tagját; de ezzel még nem ért véget az antiszemitizmus a Szovjetunióban.
Békét követeltek, állambiztonsági művelet indult ellenük. Sosem látott képek egy 1983-as független békeakcióról Budapesten!
Mit gondoltak az olasz és a francia kommunisták a Szovjetunióban üldözött, a Nyugaton pedig ünnepelt Nobel-békedíjas magfizikusról?
Az oroszok már 30 éve is egyenruhás ukrán nacionalistákkal riogattak, hogy veszélyesnek állítsák be a frissen függetlenné vált Ukrajnát.
Első rész: tévéfelvételek a függetlenségét követelő Ukrajnából 1990-ből.
1987-ben Margaret Thatcher Moszkvában járt, és elmagyarázta az állami tévében, miért tart a Nyugat a Szovjetuniótól.
Így lett Kovács Béla a Rákosi-, majd a Kádár-diktatúrák után a Fidesz emlékezetpolitikájának is az áldozata.
Ma hatvanöt éve Portugáliában elhunyt Horthy Miklós. A magyarországi sajtó nem, de a nemzetközi annál is inkább megemlékezett róla.
Ma hetvenhét éve tartóztatta le a Vörös Hadsereg Raoul Wallenberget, több ezer magyar zsidó megmentőjét.
Negyven éve ébredt arra Lengyelország, hogy hadiállapot van, telefon nincs.
Az 1962-es munkástüntetés vérbefojtásának utótörténete: a szovjet hírzárlattól a Szabad Európa Rádió oknyomozó riportjain át a putyini Oroszországig.
Elkerülhető lett volna, hogy Afganisztánban az iszlám fundamentalizmus maradjon az egyetlen államszervező erő? Nem húsz, inkább negyven éve illant el az esély, hogy Afganisztán konszolidált államként legyen tagja a nemzetközi közösségnek.
1956-ban az egykori náci gyűjtőtábor helyén létrehozott trieszti menekülttáborban ünnepelték „a Szent István-i eszményeket”. Helyzetkép kommentár nélkül.
Ingyenesen letölthető számítógépes játék a Kádár-korszakról: bújj ellenzéki és pártos újságírók bőrébe, játssz a történeti „igazság” dilemmájával!
A pártállami média nagyon igyekezett nem beszélni a sugárszint általuk végig ismert emelkedéséről.
Ma 60 éve kezdődött az Eichmann-per. A szovjet propaganda a Nyugatot fasisztázva közvetítette, a Nyugaton a totalitárius diktatúrák hasonlóságai nyertek hangsúlyt.
Ma ötven éve halt meg Rákosi Mátyás, az utóbbi száz, de inkább ezer év leggyűlöltebb magyar történelmi figurája.
Az amerikai elnök durva beavatkozása a magyar belügyekbe 1955-ben!