- 1994-ben Budapesten, a Budapesti Memorandum aláírásával Ukrajna orosz, amerikai és brit biztonsági vállalásokat kapott azért cserébe, hogy feladja atomfegyvereit.
- Sorozatunkban a történelmi döntés hátterét járjuk be levéltári dokumentumokon keresztül. A sorozat további részei itt olvashatóak.
- A negyedik részben bemutatjuk, az amerikai és az orosz elnök beszédeiben hogyan ütközött Kelet és Nyugat víziója az európai biztonságról.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 1994-es budapesti csúcstalálkozójának legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó eseménye minden bizonnyal Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök nyilvános „összecsapása” volt. Mindketten felszólaltak december 5-én a konferencia második plenáris ülésén, ahogy az a rendezvény sajtókalauzában (lásd 3. fejezet) olvasható. Még ez a dokumentum is utal az amerikai elnök érkezése körüli bizonytalanságra; végül „hét órát töltött a földön Magyarországon”, ez alatt aláírta a Budapesti Memorandumot (lásd 1. fejezet), beszédet mondott az amerikai nagykövetség vendégeinek (lásd 2. fejezet) és felszólalt az EBEÉ-csúcstalálkozón.
Clinton: NATO. Jelcin: EBEÉ!
„Clinton azzal az eltökéltséggel érkezett a budapesti EBEÉ-csúcstalálkozóra, hogy kimutassa a kelet-európai demokratikus és szabadpiaci átalakulás iránti támogatását” – áll a Reuter hírügynökségi jelentésében, amely aznap 14:42-kor érkezett a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió központjába.
„A NATO az európai biztonság és együttműködés alapköve – jelentette ki Clinton. – A kollektív biztonság érdekében a NATO kész segíteni összekötni Közép- és Kelet-Európa szétszórt államait. [...] Egyetlen külső országnak sincs felhatalmazása megvétózni a bővülést.”
Jelcin Clinton után szólalt fel, és mindjárt hangot is adott a NATO tervezett bővítése elleni tiltakozásának. Az alábbiakban bemutatjuk az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező orosz elnök teljes beszédét; pontosabban annak nem hivatalos angol fordítását, amely a Nemzetközi Helsinki Szövetség iratanyagában maradt fenn, miután a szervezet részt vett a budapesti biztonsági csúcson.
„Egy teljes értékű, szilárd jogi alapokon nyugvó, összeurópai szervezet létrehozása létfontosságú szükségszerűséggé vált Európa számára” – jelentette ki Jelcin, aki azonban nem a NATO-t, hanem helyette az Oroszországot is tagjai között tudó az EBEÉ-t képzelte el a „béke, a stabilitás és a demokrácia eszközének”.
Úgy fogalmazott, hogy a NATO „ma keresi a helyét Európában, nem minden nehézség nélkül. Fontos, hogy ez a keresés új megosztottság helyett az európai egység megteremtését segítse”. Az egész csúcstalálkozó legtöbbet idézett szófordulatát szolgáltatva arra figyelmeztetett, hogy „miután Európa éppen csak megszabadult a hidegháború örökségétől, fennáll a veszélye, hogy elmerül a »hideg békében«”.
Jelcin meg sem említette, de Clinton kitért a Budapesti Memorandum aláírására. Az amerikai elnök „üdvözölte a hétfőn Budapesten aláírt történelmi jelentőségű megállapodásokat, amelyekben a volt szovjet államok, Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán lemondtak a nukleáris fegyverekről, és végre életbe léptették a START-1-egyezmény keretében régóta halogatott fegyverzetcsökkentést” – olvasható a fenti Reuter-jelentésben.
„Azonban, miközben ezt a mérföldkövet ünnepelték, Európának szembe kellett néznie a küszöbén zajló boszniai háborúval – mondta Clinton. »A szörnyű boszniai konfliktus nem egészen háromszáz mérföldre ettől a várostól tombol« – hívta fel a figyelmet arra a központi problémára, amely aláássa az új biztonsági kereteket megszabni hivatott csúcstalálkozót”.
A következő fejezetben egy másik szörnyű háborút idézünk fel, amely a Budapesti Memorandum tágabb történelmi pillanatában zajlott.
A sorozat részei:
- Nukleáris leszerelés és a Budapesti Memorandum: „egy biztonságosabb korszak köszönt a világra”?
-
Európai biztonsági konferencia egy virágzó demokráciában: Magyarországon
- Az európai biztonság újraszerkesztése Budapesten
- NATO-bővítés az 1990-es években: Clinton és Jelcin „hideg békéje”
- Oroszország 1994-es „békefenntartó művelete” Csecsenföldön
- „Kevésbé kötelező erejű kötelezettség”: tiszteletben tartani, vagy védelmezni Ukrajna integritását?
- „Mindannyiunk általános biztonsága az egyes országok stabilitásától és biztonságától függ”
(Katerina Belenkina a Blinken OSA Archivum levéltárosa és szláv specialistája; Zsámboki Miklós a Blinken OSA Archivum tartalomfelelős munkatársa és segédlevéltárosa.)