A Szabad Európa Rádió 1956-ban, a magyar menekültek emlékezetében
Újra viták tárgya lett a Nyugat szerepe az 1956-os forradalomban: a vád a kádári propagandát idézi.
Újra viták tárgya lett a Nyugat szerepe az 1956-os forradalomban: a vád a kádári propagandát idézi.
November 25-én világszerte a holodomorra emlékeznek. A több millió áldozatot követelő tragédiát Magyarország is az ukrán nép ellen elkövetett népirtásként ismeri el.
1984. október 19-én a lengyel állambiztonság brutálisan meggyilkolta Jerzy Popiełuszko katolikus papot. Hogyan lett a társadalmi szolidaritás lengyel szószólója közös kelet-európai vértanú?
Harminchat óra alatt harmincháromezer zsidót végeztek ki nácik a Kijev melletti Babij Jarban. A Szovjetunió évtizedeken át akadályozta a megemlékezést, tavaly pedig orosz rakétatalálat érte a területet.
Az 1956-os forradalom leveréséről döntő szovjet vezetőt többször is vendégül látta Kádár. Mi volt a látogatások nem hivatalos célja?
Ötvenöt évvel ezelőtt a Varsói Szerződés országai lerohanták Csehszlovákiát. Hogyan magyarázta a béketábor a Szovjetunió első külföldi „beavatkozását” 1956 óta?
Milyen hidegháborús félelmek és remények övezték az atomtechnológiát Csernobil előtt, volt-e energiapolitikai hatása az 1986-os katasztrófának?
Budapesti Memorandum 6.: 1994-ben Ukrajna a nukleáris nagyhatalmak biztonsági vállalásaiért cserébe mondott le atomfegyvereiről, pedig biztonsági garanciákat kért. De mi a különbség?
Budapesti Memorandum 4.: az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező Jelcin 1994-ben Budapesten tiltakozott a NATO keleti bővítése ellen.
Budapesti Memorandum 2.: Magyarország „elkötelezettsége az iránt, hogy fontos, felelősségteljes szerepet játsszon az új Európában, mindannyiunk számára jó hír” – olvashatjuk Bill Clintontól sorozatunk második részében.
Hetven éve, nem sokkal a második világháború után a KGB moszkvai börtönében kivégezték a Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 tagját; de ezzel még nem ért véget az antiszemitizmus a Szovjetunióban.
Mit gondoltak az olasz és a francia kommunisták a Szovjetunióban üldözött, a Nyugaton pedig ünnepelt Nobel-békedíjas magfizikusról?
Az oroszok már 30 éve is egyenruhás ukrán nacionalistákkal riogattak, hogy veszélyesnek állítsák be a frissen függetlenné vált Ukrajnát.
1987-ben Margaret Thatcher Moszkvában járt, és elmagyarázta az állami tévében, miért tart a Nyugat a Szovjetuniótól.
Így lett Kovács Béla a Rákosi-, majd a Kádár-diktatúrák után a Fidesz emlékezetpolitikájának is az áldozata.
Ma hatvanöt éve Portugáliában elhunyt Horthy Miklós. A magyarországi sajtó nem, de a nemzetközi annál is inkább megemlékezett róla.
Ma hetvenhét éve tartóztatta le a Vörös Hadsereg Raoul Wallenberget, több ezer magyar zsidó megmentőjét.
Negyven éve ébredt arra Lengyelország, hogy hadiállapot van, telefon nincs.
Az 1962-es munkástüntetés vérbefojtásának utótörténete: a szovjet hírzárlattól a Szabad Európa Rádió oknyomozó riportjain át a putyini Oroszországig.
A drogfüggő Karády Katalin együttműködött az ÁVO-val, a Vígszínház helyreállítása a vörös csillag felhelyezésével kezdődött, miniszteri rendelet írta elő a színházi tapsot. Mit tanulhatunk a téves információkat is tartalmazó színháztörténeti gyűjteményből ma, a fake news korában?
1956-ban az egykori náci gyűjtőtábor helyén létrehozott trieszti menekülttáborban ünnepelték „a Szent István-i eszményeket”. Helyzetkép kommentár nélkül.
Ingyenesen letölthető számítógépes játék a Kádár-korszakról: bújj ellenzéki és pártos újságírók bőrébe, játssz a történeti „igazság” dilemmájával!
A pártállami média nagyon igyekezett nem beszélni a sugárszint általuk végig ismert emelkedéséről.
Ma 60 éve kezdődött az Eichmann-per. A szovjet propaganda a Nyugatot fasisztázva közvetítette, a Nyugaton a totalitárius diktatúrák hasonlóságai nyertek hangsúlyt.
Ma ötven éve halt meg Rákosi Mátyás, az utóbbi száz, de inkább ezer év leggyűlöltebb magyar történelmi figurája.
Az amerikai elnök durva beavatkozása a magyar belügyekbe 1955-ben!