- 1994-ben Budapesten, a Budapesti Memorandum aláírásával Ukrajna orosz, amerikai és brit biztonsági vállalásokat kapott azért cserébe, hogy feladja atomfegyvereit.
- Hétrészes sorozatunkban levéltári dokumentumokon keresztül jártuk be a történelmi döntés hátterét. A sorozat részei itt olvashatóak.
- A sorozat befejező részében a Budapesti Memorandumot aláíró ukrán elnök, Leonyid Kucsma ma már megrázónak ható beszédét tesszük közzé.
Leonyid Kucsma ukrán elnök 1994. december 5-én, kevesebb mint két órával a Budapesti Memorandum aláírása előtt szólalt fel a budapesti Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozóján. Beszéde világosan tükrözi Ukrajna harminc évvel ezelőtti helyzetét: félelmeit, reményeit és törekvéseit. Az új világ, amelyhez az elnök szólt, az a világ, amelynek Ukrajna annyira a részévé szeretett volna válni, végül sok tekintetben váltotta be az ország hozzá fűzött reményeit. Kucsma ukránul mondta el felszólalását, mi a szöveg angol fordítását publikáljuk, amelyet az EBEÉ-csúcs résztvevői kaptak akkor kézhez; meglepő módon nem találtuk nyomát annak, hogy a beszédet azóta közzétették vagy felelevenítették volna.
A ma már megrázónak ható beszéd több kérdést tárgyal. Ezek közül néhány:
A Krím körül már akkor, 1994-ben feszült volt a helyzet, a Fekete-tengeri Flotta felosztása miatt. Leonyid Kucsma a megelőző diplomácia fontosságáról szólva köszönetet mondott az EBEÉ-nek az ukrán határok sérthetetlenségével kapcsolatos álláspontjáért:
„Szeretném megragadni az alkalmat, hogy erről a fontos pódiumról szólva köszönetemet fejezzem ki az EBEÉ-nek a krími helyzettel kapcsolatban megfogalmazott elvi álláspontjáért országunk határainak területi integritását és sérthetetlenségét illetően, és ismételten hangsúlyozzam, hogy készek vagyunk konstruktív módon együttműködni a nemrég felállított ukrajnai EBEÉ-misszióval.”
A felszólalás egyik legkifejezőbb jellemzője, hogy nyilvánvalóan megfogalmazta Ukrajna Európához való tartozását.
Kucsma nem kérte, hogy országa csatlakozhasson Európához, már annak szerves részének tekintette:
„Fontos szóvá tennem, hogy nem minden mai európai probléma kap megfelelő választ az EBEÉ-től. Ez egyrészt az EBEÉ gazdasági aspektusát érinti. Az újonnan függetlenné vált államok, amelyek gazdasága átalakulóban van, nagy szükségét látják az összes tagállam összehangolt erőfeszítéseinek a gazdasági válság leküzdésében. Lényeges felismerni, hogy nem humanitárius segítségnyújtásról, hanem közös problémánk megoldásáról van szó. Meggyőződésem, hogy az egészséges, növekvő gazdaság az alapja mind a nemzeti, mind a globális stabilitásnak és biztonságnak.”
Vagy:
„Úgy gondoljuk, hogy a problémáink teljes európai figyelmet követelnek, amennyiben mindannyiunk általános biztonsága az egyes országok stabilitásától és biztonságától függ. Véleményem szerint ez az alapja a biztonság oszthatatlanságáról szóló filozófiai elvnek.”
A beszéd központi témája, természetesen, a Budapesti Memorandum aláírása volt:
„Újfent megerősítve Ukrajna elkötelezettségét az európai és globális biztonság szavatolása mellett, meg kell említenem egy eseményt, amelyre ebben az épületben hamarosan sor fog kerülni. Alapvető szimbolikus jelentést látok abban, hogy erre az eseményre az EBEÉ-csúcstalálkozó alatt kerül sor. Ukrajna csatlakozására gondolok az atomsorompó-egyezményhez, egy valóban történelmi eseményre, amely igazolja politikánk békeszerető, nyitott irányultságát, és eloszlat minden kétséget:”
„a világ harmadik legnagyobb nukleáris erejét a területén tudó ország önként lemondott nukleáris státuszáról, és csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez.”
Kucsma kiemelte a biztonsági vállalások szerepét a folyamatban, és felhívta rá a figyelmet, hogy egy külön nyilatkozatban Kína is hasonló ígéreteket tett Ukrajnának:
„Szeretném hangsúlyozni, hogy az egyezményhez való csatlakozás annak köszönhetően vált lehetővé, hogy a letéteményes államok megértették egyedi helyzetünket, összefüggésben Ukrajna biztonsága garantálásának szükségességével. Örömmel tájékoztatjuk a tisztelt hallgatóságot arról is, hogy december 4-én Kína kormánya hasonló biztonsági vállalásokat jelentett be Ukrajna felé.”
Csak 2014 óta, amikor Oroszország megszállta a Krímet és elcsatolta Ukrajnától, Ukrajna négy alkalommal próbálta érvényesíteni a Budapesti Memorandumba foglaltakat. Legutóbb Zelenszkij elnök volt az, aki 2022. február 19-én, a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében felszólította az aláírókat „a Budapesti Memorandum értelmében történő konzultációra”; öt nappal később Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
A sorozat részei:
- Nukleáris leszerelés és a Budapesti Memorandum: „egy biztonságosabb korszak köszönt a világra”?
- Európai biztonsági konferencia egy virágzó demokráciában: Magyarországon
- Az európai biztonság újraszerkesztése Budapesten
- NATO-bővítés az 1990-es években: Clinton és Jelcin „hideg békéje”
- Oroszország 1994-es „békefenntartó művelete” Csecsenföldön
- „Kevésbé kötelező erejű kötelezettség”: tiszteletben tartani, vagy védelmezni Ukrajna integritását?
-
„Mindannyiunk általános biztonsága az egyes országok stabilitásától és biztonságától függ”
(Katerina Belenkina a Blinken OSA Archivum levéltárosa és szláv
specialistája; Zsámboki Miklós a Blinken OSA Archivum tartalomfelelős
munkatársa és segédlevéltárosa.)
Olvasd angolul! / Available in English!